Az első repülés

Miután a vizsgaidőszakot szerencsére elég gyorsan (2 hét alatt) letudtam, jött a készülődés a nagy utazásra, hiszen ERASMUS szakmai gyakorlatot 3 hónapig Norvégiában töltöm.
Terv: sokat utazgatni a környéken néha a hétvégéken.

Június 7 reggelén már reggel 9 körül elindultunk Szegedről Ferihegy felé.
Nagyon izgultam, hiszen még sosem voltam ennyire távol a családtól, a lakhelyemtől, és főleg nem ilyen sok ideig. Más az, ha csak kirándulni, vagy nyaralni megyek, hisz 1-2 hét, és már otthon is vagyok. Szóval annyira izgultam, hogy nem bírtam enni se, és nem is nagyon mertem, hiszen ki tudja, milyen lesz a repülés? Még nem volt tapasztalatom benne korábban.

Ferihegyen találkoztam csoporttársammal, véletlenül futottunk össze, nem is kellett egymást keresnünk. Megkerestük a check in pontot, és feladtuk a csomagokat.
Ezután következnek az utolsó percek, amit még a családdal töltünk, majd egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy a hangosbemondóba bemondták, hogy mindenki fáradjon ki "technikai okok miatt", ... kimentünk, és szirénázva jön a tűzoltó, és tűzszerészek...
Első repülés előtt eléggé betojtam. Azt már soha nem tudjuk meg, hogy csak gyakorlat volt-e vagy mi volt, de végül visszaengedtek minket, ellenőrző kapun átverekedtük magunkat, és megkerestük a beszálló kaput.
Minden simán ment, és a gép is időben indult. A látvány felülről, gyönyörű volt, leírhatatlan.

Sajnos mivel előtte nem ettem semmit, kicsit rosszul éreztem magam, úgyhogy egy tanács mindenkinek: repülés előtt reggelizz!!
A gép 2,5 óra alatt Norvégiába, Oslóba ért, majd megkerestük a vasútállomást, mely a reptér alatt található. Újabb 2,5 óra vonat út után Lillehammerba érkeztünk, ahol vártak ránk, és kocsival vittek minket tovább Hornsjoe-ba, a szálláshelyre. A vonatról a kilátás gyönyörű volt! Az a rengeteg zöld terület, a hegyek, és az a sok víz.... ezt saját szemmel látni kell, a képek sajnos nem adják vissza azt a látványt, de próbálkoztam vele.

Szóval megérkeztünk a szállásunkra, ahol nekem lett egy lakótársam, aki Szinagpúrból jött, de már csak 2 napot maradt, Enikő pedig egyedül lakott egy külön szobába, és az volt a terv, hogy 2 nap után át kell költöznie az én szobámba. A szoba kollégium jellegű, emeletes ággyal, egy kis szoba, kis fürdő. Körbevezettek minket, és kaptunk vacsorát. Este 8 körül érhettünk ide. 

Később beszéltük, hogy el kéne menni sétálni a környéken... még világos van bőven, van időnk... ránéztünk az órára és este 22-23 óra volt. Akkor tudtuk meg, hogy itt nyáron sosincs teljesen sötét, kicsit sötétedik, de az a lényegen nem változtat, a legsötétebb időszakban is olyan, mintha otthon nyáron 19-20 óra lenne. Úgyhogy elég érdekes. Ezzel ellentétben azonban télen már 15 óra körül sötétedik, úgyhogy nehéz az ittenieknek ez az időszak.

Pár kép a környékről: